Bokája még nem jött rendbe, sőt hét közben rá is sérült, de mindenképp rajthoz akart állni a bajnoki futamon, hiszen ha ő nem gyűjti a pontokat, csak a többiek, mire végre meggyógyul, talán behozhatatlan lesz a hátránya.
A szabadedzésen nem is vett részt, csak az időmérőn, de ott is mindössze pár kört futott, beállították a futóművet és a motort, de nem erőltette a jó időket, hogy majd a versenyen minél tovább bírja a sérült bokája.

A rajtnál az ötödik hely környékén jött el, amit három körig tudott csak tartani, mert elkezdett fájni a lába. Ekkor lelassult, és fokozatosan esett vissza. Fogait összeszorítva ment végig a versenyen, a balos kanyarokban rendkívül óvatosan, nehogy le kelljen dobbantania a sérült lábával. Így is nagy fájdalmakkal fejezte be a versenyt, olyannyira, hogy a második futamon már nem is tudott rajthoz állni.

A célja ezen a hétvégén a pontszerzés volt, ami sikerült is, megharcolt a fájdalommal ezekért a pontokért, a következő versenyig pedig van egy hónapja felépülni, és újra formába lendülni.

Jobbulást Dávid!